Alapszabály

1. § Az egyesület neve, székhelye

1. Az egyesület neve: Magyar Faktoring Szövetség
   Angolul: Hungarian Factoring Association
   Franciául: Association Factoring d’la Hongrie
   Németül: Ungarischer Factoringverband
2. Az egyesület székhelye: 1132 Budapest, Victor Hugo utca 18-22.
3. Az egyesület „az egyesülési jogról” szóló 1989. évi II. törvény alapján, bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre, önálló jogi személy, mely szövetségként működik.
4. Az egyesület hatóköre: országos.

2. § Az egyesület célja

Az egyesület céljai:

2.1. Érdekképviselet, érdekérvényesítés. Az egyesület állást kíván foglalni, illetve álláspontját is ki kívánja fejteni a gazdaságpolitika, pénzügyi politika és társadalompolitika minden olyan kérdésében, amely érinti az egyesületbe tömörültek tevékenységét. Részt kíván venni az ilyen természetű törvény-előkészítés szakértői munkájában, valamint hangot adni álláspontjának a kormányzat által működtetett gazdasági szakmai munkabizottságok, társadalmi bizottságok munkájában.

2.2. Oktatás, képzés, továbbképzés, előadások, konzultatív fórumok, tapasztalatcserét szolgáló hazai és külföldi utazások, oktatási programok szervezése nem lejárt követelések vásárlásával is foglalkozó pénzügyi intézmények dolgozóinak, illetve a jövő szakemberei részére.

2.3. Ismeretterjesztés, PR tevékenység. A hazai pénzügyi kultúra fejlesztése, a pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatos bizalom erősítése. A szélesebb közvélemény vállalkozói ismereteinek, pénzügyi szemléletének formálása a médián keresztül.

2.4. Kapcsolatépítés a társegyesületekkel, társszövetségekkel (pl. Bankszövetség, Lízing Szövetség, MGYOSZ, különböző kamarák stb.).

3. § Az egyesület tagjai

3.1. Az egyesület tagja – a szövetségkénti működésére figyelemmel - alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet, természetes személy nem lehet tag.

3.2. Rendes tagok: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének / Magyar Nemzeti Banknak engedélyével legalább egy éve működő, főtevékenységként nem lejárt követelések vásárlásával is foglalkozó belföldi székhelyű pénzügyi intézmények lehetnek. A tagság alapvető feltétele az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadása, továbbá az egyesületi tagdíj megfizetése.

3.3. Tiszteletbeli tagok: az elnökség többségi szavazatával felkért és felvett pénzügyi intézmények.

3.4. Pártoló tagok: az elnökség többségi szavazatával felvett a 3.1. pontban írt szervezetek, amelyek az egyesület céljaival egyetértenek, azok elérését vagy egy-egy konkrét témához kapcsolódó tevékenységét pártoló tagként is támogatni kívánják.

3.5. Az elnökség pártoló és tiszteletbeli tagokról hozott döntését a taggyűlés a soron következő ülésén hagyja jóvá.

4. § Az egyesület rendes tagjainak jogai, kötelességei

4.1. Az egyesület tagjai egyenlő jogokat élveznek és jogosultak:

1. részt venni az egyesület tevékenységében,
2. tanácskozási és szavazati joggal részt venni a közgyűlésen, és az egyesület más rendezvényein, indítványokat tenni ezek napirendjére, tárgysorozatára, részt venni a határozatok meghozatalában,
3. észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani az egyesület szerveinek működésével kapcsolatban,
4. kezdeményezni egyes szakmai kérdések közös megvitatását, és képviseletét,
5. javaslatot tenni az egyesület szervezeti felépítésére, működési rendjére
6. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
7. az egyesület részére – külön szabályok szerinti – rendszeres, vagy eseti adatszolgáltatást teljesíteni,
8. az egyesület által összeállított statisztikai adatok, elemzések – külön szabályok szerinti – megismerésére és felhasználására,
9. kérni az etikai bizottság állásfoglalását az Etikai Kódexben foglalt általános üzleti magatartást érintő vitás kérdésekben,
10. jelöltet állítani illetve jelöltjük választható az egyesület elnökségébe, etikai, ellenőrzési bizottságába, az állandó és alkalmi munkabizottságokba, jogosult részt venni ezen szervezetek tagjainak megválasztásában,
11. betekinteni az egyesület nyilvántartásaiba,
12. felvilágosítás kérésre az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni.

4.2. Az egyesület tagja köteles:

1. az egyesület eredményes működését elősegíteni,
2. az egyesület Alapszabályában, belső szabályzataiban, a meghozott határozatokban foglaltaknak megfelelően eljárni.
3. üzleti működésében és tevékenységében az egyesület Etikai Kódexében meghatározott szabályokat és az üzleti élet normáit betartani,
4. a tudomására jutott üzleti titkot megtartani,
5. az egyesület elnökségének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni,
6. a közgyűlés által évente meghatározott mértékű, illetve évközi belépés esetén az időarányos tagsági díjat határidőre megfizetni.

A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:

4.3. A tiszteletbeli tag jogosult:

1. az egyesület, illetve szervezeteinek munkájában tanácskozási, javaslattételi joggal részt venni,
2. javaslatot tenni szakmai kérdések megvitatására, képviseletére,
3. hivatalos iratain a tiszteletbeli tag címet feltüntetni,
4. jelöltet állítani az állandó és alkalmi munkabizottságokba illetve részt venni annak munkájában,
5. tag tagsági viszonya felmondásának, illetve felfüggesztésének és kizárásának kezdeményezése.

4.4. A tiszteletbeli tag köteles:

1. az egyesület rendes tagjaira vonatkozó kötelezettségek megtartására kivéve a tag tagsági viszonya felmondásának kezdeményezését és a tagdíjfizetési kötelezettséget.

A pártoló tagok jogai és kötelezettségei:

4.5. A pártoló tag jogosult:

1. az egyesület meghatározott szervezeteinek munkájában tanácskozási, javaslattételi joggal részt venni,
2. javaslatot tenni szakmai kérdések megvitatására, képviseletére,
3. hivatalos iratain a pártoló tag címet feltüntetni,
4. jelöltet állítani az állandó és alkalmi munkabizottságokba, részt venni annak munkájában.

4.6. A pártoló tag köteles:

1. az egyesület rendes tagjaira vonatkozó kötelezettségek megtartására.

5. § A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

5.1. A tagság keletkezése:

A rendes tagsági tagfelvétel a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A belépési kérelmet az elnökség nevében az elnök terjeszti a közgyűlés elé. Az érvényes döntéshez a jelenlevő szavazatra jogosult tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A tiszteletbeli és a pártoló tag felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. A belépési kérelmet, illetve tagfelvételi javaslatot az elnök terjeszti az elnökség elé. Az érvényes döntéshez az elnökség valamennyi tagjának szavazata alapján meghozott egyszerű szavazattöbbség szükséges.

5.2. Az egyesületi tagság megszűnésének esetei:

1. a tag kilépése,
2. a tagsági viszony egyesület általi felmondása,
3. a tag kizárása,
4. a tag jogutód nélküli megszűnése,
5. az egyesület jogutód nélküli megszűnése.

5.3. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökéhez (elnökségéhez) intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor felmondhatja (kilépés). Az egyesület harmincnapos határidővel felmondhatja a tag tagsági viszonyát, ha a tag nem felel meg az Alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek.

5.4. A tagsági jogok felfüggesztése és a tag kizárása

5.4.1. Az elnökség kétharmados szótöbbséggel hozott határozatával a tagsági jogainak gyakorlásában felfüggesztheti az egyesületnek azt a rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tagját, aki az Alapszabály rendelkezései ellen súlyosan, vagy ismételten vét és egyúttal javaslatot tesz a tag közgyűlés általi kizárására. A felfüggesztésről másodfokon és a tag kizárásáról első fokon a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel dönt.

5.4.2. Az elnökség az eljárást a szabálytalanságról történő tudomásszerzést követő 60 napon belül indíthatja meg, azzal, hogy egy éven túl nincs helye ilyen eljárás megindításának. Az egy éves határidő jogvesztő.

5.4.3. Az eljárás megindítását bármely tag is javasolhatja, azzal, hogy az eljárás lefolytatása az elnökség számára kötelező.

5.4.4. Az eljárás alá vont tagot az eljárás megindításáról és annak okáról az elnök 8 napon belül írásban köteles értesíteni.

5.4.5. A döntés előtt az elnökség nyílt ülést tart ahol az egyesület bármely tagja részt vehet. Erről a tagokat az ülést megelőző 15 nappal írásban tájékoztatni kell.

5.4.6. Az ülésen az elnökség kijelölt tagja, vagy tagi kezdeményezés esetén a kezdeményező tag szóban ismerteti az eljárás megindításának okait, bemutatja azokat a bizonyítékokat, amelyek az eljárás megindításának szükségességét valószínűsítik.

5.4.7. Az eljárás alá vont tag jogosult saját védelmében eljárni, vagy erre jogi képviselőt meghatalmazni.

5.4.8. Az eljárás alá vont tag, vagy annak jogi képviselője, álláspontját, védekezését az elnökségnek a szóban előadott indoklás mellett, vagy írásban előadhatja. Ennek során az általa a relevánsnak tartott bizonyítékokat, így különösen a tárgyi, és okirati bizonyítékokat becsatolhatja, és tanúbizonyítást kérhet.

5.4.9. Az indítványt tevő tag, valamint az eljárás alá vont tag, vagy annak jogi képviselője köteles valamennyi rendelkezésére álló bizonyítékot az elnökség ülésén bemutatni, vagy azt megelőzően az elnökségnek írásban átadni.

5.4.10. Az elnökség az ülését amennyiben további bizonyítékok beszerzése, vagy egyéb bizonyítás szükséges legfeljebb 15 napra elhalaszthatja.

5.4.11. Az elnökség a felfüggesztésről és a kizárás kezdeményezéséről szóló előterjesztésről, visszavonulva, nyílt szavazással dönt.

5.4.12. Az elnökség a határozatát annak meghozatalát követően helyben kihirdeti, majd három napon belül írásba foglalja és az érintett feleknek megküldi.

5.4.13. A felfüggesztett tag a felfüggesztéssel szemben annak írásban történt közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezéssel élhet a közgyűléshez. A tag fellebbezése estén az elnökség rendkívüli közgyűlést hív össze.

5.4.14. A tag fellebbezésének hiányában a határozat a felfüggesztés tekintetében a fellebbezési határidő lejártát követő napon hatályba lép és a közgyűlés az ügyben a következő rendes közgyűlésen dönt.

5.4.15. A közgyűlés összehívására és határozatképességére, valamint eljárására a 6.§ rendelkezései az irányadóak. A közgyűlés az ügyben eljárást folytat le, melyben az elnökség ismerteti döntésének indokait és az azt alátámasztó bizonyítékokat és az érintett tag jogosult álláspontját, védekezését kifejteni és bizonyítékait előterjeszteni. A közgyűlés az ügyben háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

5.4.16. A tagdíjfizetés elmaradása esetén a hátralék megfizetésére az elnökség az érintett tagot a határidő megjelölésével felszólítja. A felszólítás eredménytelensége esetén a tagot az elnökség a következő hónap végével a tagsági jogainak gyakorlásában felfüggesztheti és kezdeményezheti az a közgyűlés általi kizárását.

5.4.17. A közgyűlés kizáró határozata ellen - 30 napos határidővel - a tag jogorvoslattal élhet: az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszékhez fordulva kérheti annak felülvizsgálatát.

6. § Az egyesület szervezete

6.1. Az egyesület testületi szervei: a közgyűlés, az elnökség, a felügyelő- és az etikai bizottság, továbbá az állandó és alkalmi a munkabizottságok. A testületi és a szakmai szervek a titkárság (ügyintéző szervezet) együttműködésével látják el feladataikat.

6.2. Az egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a közgyűlés.

6.2.1. A közgyűlésen minden rendes tagot egy fő képvisel. A tag képviselője a tag cégjegyzésre jogosult tisztségviselője, követelésvásárlási területen dolgozó vezető alkalmazottja, vagy ezek írásos meghatalmazással felhatalmazott képviselője. A tag több, de a képviselőn túl maximum két, a taggal munkaviszonyban álló személlyel vehet részt a közgyűlésen. A közgyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik.

6.2.2. A közgyűlésen (szavazati jog gyakorlása nélkül) az egyesület tiszteletbeli és pártoló tagjai, képviselői részt vehetnek.

6.2.3. A közgyűlést évente legalább két alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés).

6.2.4. Ha az összehívást legalább a rendes tagok 25%-a az ok és cél megjelölésével, írásban kéri az elnökségtől, vagy az elnökség a közgyűlés összehívásáról határoz, illetve összehívását a bíróság elrendeli, a közgyűlés össze kell hívni (rendkívüli közgyűlés). A közgyűlést köteles az elnökség összehívni, legkésőbb az elnökség mandátumának lejártát, határozatképességének megszűnését követő egy hónapban.

6.2.5. A közgyűlés összehívásáról az elnökség a titkárság útján gondoskodik, oly módon, hogy a tagok a közgyűlés helyéről, idejéről, tervezett napirendjéről szóló írásbeli értesítést az ülést megelőzően legalább 15 naptári nappal korábban megkapják. A tagokat érintő, halasztást nem engedő rendkívüli helyzetben rövidebb határidővel is összehívható a közgyűlés.

7. § A közgyűlés hatásköre

7. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

1. az Alapszabály megállapítása és módosítása,
2. az egyesület elnökének, alelnöknek, valamint az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása,
3. az évi költségvetés meghatározása,
4. az éves munkaprogram és az éves beszámoló elfogadása,
5. az egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala,
6. új rendes tag felvétele,
7. döntés tag kizárásáról, az elnökség tag felfüggesztésével kapcsolatban hozott határozatáról,
8. a tagsági viszony felmondása,
9. az egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének, vagy egyesületekre való szétválásának kimondása,
10. a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása,
11. az etikai bizottság tagjainak megválasztása.

8. § Eljárási szabályok

8.1. A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok legalább 50 % + 1 tag képviselve van. Határozatképtelenség miatt elnapolt közgyűlés az eredeti napirenddel a tervezett közgyűlés napján későbbi időpontra összehívható. Az így összehívott új közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az esetleges határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját és helyét az eredeti értesítésben, a távolmaradás következményeire való figyelmeztetéssel meg kell jelölni

8.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a rendes tagok nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák, személyi kérdések kivételével, amelyekben a határozathozatal titkos szavazással történik. Egyéb kérdés eldöntésében bármely tag kezdeményezhet titkos szavazást, amelyet akkor kell megtartani, ha a javaslatot a jelenlevő tagok egyharmada támogatja.

8.3. Döntés személyi kérdésekben:

8.3.1. Az elnökség megválasztása: elnökségi tagra a jelölőbizottság és az elnökséget választó közgyűlésen résztvevő rendes tag tehet javaslatot. Az elnökségi tagra javasolt személy jelölésének elfogadásáról vagy elutasításáról a közgyűlés személyenként, egyszerű szótöbbséggel határoz. Az elnökségi tagságra elfogadott személyekről a jelöltlista alapján a közgyűlés titkos szavazással egy lépésben dönt. Elnökségi tagok a legtöbb szavazatot kapott jelöltek lesznek. Amennyiben két vagy több jelöltnél szavazategyenlőség alakul ki és ennek következtében nem dönthető el, hogy ki kerülhet az elnökségbe, a közgyűlés ezen személyek vonatkozásában új döntést hoz.

8.3.2. Az elnök és az alelnök megválasztása: a közgyűlés az elnökségi tagokból választ elnököt. Az elnökségi tagok közül az elnöki tisztségre indulók közül a közgyűlés a legtöbb szavazatot megkapott személyt választja meg elnöknek. Az alelnök megválasztása azonos módon, de külön eljárásban történik.

8.3.3. Egyéb személyi kérdések eldöntése: azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint a felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

8.4. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen részt vett rendes tagok, tiszteletbeli, pártoló tagok, meghívottak, más szervezetek és ezeket képviselő személyek nevét, a közgyűlés időpontját, az elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a meghozott határozatokat, továbbá a határozatot támogatók és ellenzők számát. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke hitelesíti, és a jegyzőkönyv vezetője írja alá. A közgyűlés határozatait a titkárság tartja nyilván.

8.5. A közgyűlések nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely tag érdekeinek védelme, vagy a tagok közös érdeke ezt indokolttá teszi.

8.6. Az elnök a közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit, a pénzügyi piacokat reprezentáló szakmai érdekképviseleti szervezetek, valamint nemzetközi szervezetek képviselőit és szakértőként magánszemélyeket is.

8.7. A rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tag kizárásáról illetve tagsági jogviszony felfüggesztésével kapcsolatos elnökségi döntés elleni jogorvoslati kérelem esetén, a közgyűlés háromnegyedes szótöbbségével határoz. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

9. § Az elnökség

9.1. Az elnökség az egyesület ügyvezető, végrehajtó és képviseleti szerve. Az elnökség legalább a közgyűlés által megválasztott három, legfeljebb öt rendes tag cégjegyzésre jogosult tisztségviselőjéből, követelésvásárlási területen dolgozó vezető alkalmazottjából, vagy tagsági képviselettel állandó megbízással megbízott képviselőjéből áll, amelynek vezetője az egyesület elnöke.

9.2. Az elnökséget a közgyűlés három évre választja meg.

9.3. Az elnökség képviseleti jogkörét az elnök gyakorolja.

9.4. Az elnökség feladata az egyesület alapítási céljának megfelelő folyamatos működés biztosítása. Ennek keretében:

1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
3. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
4. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
5. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
6. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
7. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
8. a tagság nyilvántartása;
9. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
10. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
11. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
12. rendes tagfelvételi kérelem közgyűlés elé terjesztése javaslattétellel,
13. a tiszteletbeli és a pártoló tag felvételéről való döntés,
14. tagsági viszony felmondásának, tag kizárásának kezdeményezése,
15. a tag tagsági jogainak felfüggesztéséről szóló döntés, továbbá
    1. megalakítja az egyesület munkabizottságait,
    2. előkészíti az egyesület éves munkaprogramját,
    3. az egyesület működése érdekében, indokolt esetben évi maximum 20%-os tagdíj pótbefizetést írhat elő,
    4. dönthet minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

9.5. Az elnökség mandátumának lejártakor, illetve elnökségi tag időközi választásakor az elnökség legalább kéttagú jelölőbizottság hoz létre. A jelölőbizottság személyi összetételéről az elnökség egyszerű többséggel határoz. A jelölőbizottság a közgyűlést megelőzően kikéri a tagok személyi javaslatait. A személyi javaslatokat a javaslattevők számának megjelölésével együtt a jelölőbizottság által kijelölt szóvivő ismerteti a közgyűlésen.

9.6. Az elnökség határozatképes három elnökségi tag jelenléte esetén. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

9.7. Az elnökségi tag csak személyesen vehet részt az elnökség munkájában, képviseleti megbízásnak nincs helye.

9.8. Az elnökség szükség szerint, de legalább havonta tartja üléseit. Az elnökség bármely tagja kezdeményezheti elnökségi ülés tartását.

9.9. Nem lehet az elnökség tagja a felügyelő bizottság tagja, a felügyelő bizottság tagjának hozzátartozója, továbbá akivel szemben e tisztség betöltését kizáró jogszabályi ok áll fenn.

10. § Az elnök jogai és kötelezettségei:

10.1. Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

10.2. Az elnök feladata és hatásköre:

1. az elnökség tevékenységének irányítása,
2. döntés és intézkedés az elnökség ülései közötti időszakban az elnökség hatáskörébe tartozó, nem halasztható kérdésekben,
3. a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
4. kapcsolattartás, az elnökség más tagjaival történt megállapodás szerint, állami szervezetekkel, más társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, nemzetközi szakmai szervezetekkel,
5. az elnökség üléseinek vezetése,
6. az egyesület képviselete,
7. a munkáltatói jogkör gyakorlása a titkárságvezető személyével kapcsolatban,
8. mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály az elnök hatáskörébe utal.

11. § Az alelnök jogai és kötelezettségei:

11.1. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az elnököt.

11.2. Az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása szükséges.

12. § A felügyelő bizottság

12.1. A közgyűlés háromtagú felügyelő bizottságot választ három évre.

12.2. A felügyelő bizottság az első ülésén a tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A bizottsági tagság személyhez kötött; azt csak személyesen lehet ellátni, szervezeti tagság nincs.

12.3. A felügyelő bizottság:

1. ellenőrzi az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály, és az egyesületi határozatok szerinti működését,
2. ellenőrzi az egyesület pénzügyi gazdálkodását,
3. megvizsgálja az egyesület zárszámadását (éves beszámoló),
4. véleményét közli a közgyűléssel.

12.4. A felügyelő bizottság szükség szerint, de legalább évente kétszer tart ülést. A felügyelő a saját ügyrendjét maga határozza meg. A felügyelő bizottság az elnökség működési szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

12.5. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja az elnökség tagja, az elnökség tagjának hozzátartozója, továbbá akivel szemben e tisztség betöltését kizáró jogszabályi ok áll fenn.

13. § Az etikai bizottság

13.1. Az etikai bizottság feladata az Etikai Kódex kidolgozása, az elnökség, majd a közgyűlés elé terjesztése jóváhagyás céljából.

13.2. Az etikai bizottság saját tagjai közül elnököt választ.

13.3. Az etikai bizottság eljár a tagok megkeresése alapján, az Etikai Kódex alapján vitás szakmai kérdések tisztázásában; eljárása során hozott állásfoglalását eljuttatja az elnökség és a tagság részére. Állásfoglalása orientáló jellegű, alapvető célja hozzájárulni a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez.

13.4. A közgyűlés három tagú etikai bizottságot választ három évre. Az egyesület tiszteletbeli tagjának képviselője és az elnökség tagja is választható az etikai bizottság tagjává. A bizottsági tagság személyhez kötött; azt csak személyesen lehet ellátni, szervezeti tagság nincs.

13.5. Az etikai bizottság szükség szerint ülésezik, az ügyrendjét maga állapítja meg.

14. § A titkárság

14.1. A titkárság (titkárságvezető) feladata az egyesület alapítási céljának megfelelő folyamatos működés biztosítása.

14.2. Az előbbiek biztosítása érdekében:

1. gondoskodik az egyesület nyilvántartásba vételéről, az adatváltozások bejelentéséről,
2. elvégzi a folyamatos működéshez szükséges feladatokat,
3. szervezi az elnökségi üléseket,
4. részt vesz az éves program kialakításában, szervezi a lebonyolítást,
5. végzi az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,
6. kapcsolatot tart a tagszervezetekkel,
7. kapcsolatot tart az egyesület társszervezeteivel,
8. előkészíti a közgyűléseket, részt vesz a lebonyolításban, ellátja az ezzel kapcsolatos adminisztrációt,
9. részt vesz az egyesület érdemi tevékenységének alakításában, ellátásában.

15. § Az egyesület gazdálkodása

15.1. Az egyesület a közgyűlés általi éves tagdíj-megállapítás alapján, a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés keretei közt gazdálkodik a hatályos jogszabályok szerint.

15.2. Az egyesület gazdasági tevékenységet nem folytat.

15.3. A tagdíj mértékét évente a költségvetést jóváhagyó közgyűlés állapítja meg. A tagdíj befizetésének esedékessége a közgyűlés határozatáról küldött értesítés kézhezvételét követő 15. nap.

16. § Az egyesület megszűnése

16.1. Az egyesület jogutódlás nélkül megszűnik, ha:

1. a tagok kimondják megszűnését;
2. az arra jogosult szerv megszünteti;
3. megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítás lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
4. tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a két főt, feltéve mindegyik esetben, hogy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli./li>

16.2. Az egyesület jogutódlással megszűnik, ha más egyesülettel egyesül, vagy egyesületekre válik szét. Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át.

16.3. Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése utáni vagyona a rendes tagok között, a megszűnést megelőző évben az egyes tagok által befizetett tagdíj arányában kerül felosztásra.

17. § Vegyes rendelkezések

17.1. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

17.2. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a „Polgári Törvénykönyvről” szóló 2013. évi V. törvény, valamint „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, illetve a közgyűlési határozatok az irányadók.

17.3. Az Alapszabályt az egyesület 2003. év május hó 6. napján összehívott alakuló közgyűlése fogadta el, majd 2006. október 26-i, a 2006. december 7-i közgyűlése, valamint a 2014. február 19-i és 2014. június 11-i, 2014. december 3-i és a 2016. december13-i közgyűlése módosította.

Kelt, Budapesten 2016. december 13-án

Csáki Ferenc
elnök

Ellenjegyzem Budapesten, 2016. december 13-án.
Igazolom, hogy az Alapszabály jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalomnak.
A szöveg az Alapszabálynak a 2016. december 13-i közgyűlésen elfogadott módosításait dőlt betűvel, a törléseket dőlt-áthúzott betűvel rögzíti.

Dr. Harsányi István
ügyvéd